Most tudok ékezetekkel írni, ui. Robi laptopját használom épp.
Tehát a keddről és a szerdáról néhány szó. Mindkét nap a ma esti (csütörtöki) line presentationre való készülődés jegyében telt. A 4 line: IC, újságírás, írás és zene. Hanna és Heidi kitalálták, hogy osszuk fel az egész sulit a Minerva-modell szerint. Ez egy szociológiai felosztása az embereknek 5 szín szerint: kék, rózsaszín, zöld, lila és szürke. Olyan, mint a melankolikus, kolerikus, szangvinikus, stb. felosztás. Az órákon összeállítottunk 7 kérdést, amit mindenkinek feltettünk (egymásnak is a line-on belül), a válaszokat kellett lejegyezni, s így az adott emberről egy profilt készíteni. Nos az én munkatársaim Andris és Lasse lettek, s mi a line-on belülről Szilvit, Simont és Fábiánt kaptuk analízisre, a line-on kívüliekből pedig Katrinét, Idát és Johnt. Előbbiek szőke, ám egyben okos dán lányok, utóbbi egy szingli, 55 és 60 közötti (!) fickó, aki vándorol Dánián belül és most úgy érzi épp, hogy fiatalok közt a helye. Fekete pólóban jár, amin az első nap pl. Elvis díszelgett, de tegnap pl. indián asszonyok meg üvöltő farkasok. Szóval érdekes egy figura. Az interjúzás után mindenkiről fényképet kellett készíteni, amit utána ki kellett nyomtatni színesben és az adott személy válaszai alapján meg lehetett buherálni. Szerintem jól dolgoztunk együtt Andrással és Lasséval, tetszett ez az egész.
Kedden reggel amúgy Niels tartott morning assembly-t a Trier családról. Ernst Trier (1837-1893) alapította ugyanis a sulit a múlt század végén. Az ő egyik gyermeke volt Troels Trier (1879-1962), akinek az egyik gyermeke Holmer Trier (1916-1999), és az ő egyik gyermeke a most is élő, 69 éves Troels Trier. Ő volt a frontembere a baloldali, antikapitalista dán kultegyüttesnek a Røde Mornak, ami Vörös Anyát jelent. Úgy írták le nekünk a dánok, mint "a dán Illést". Hááát... nem tudom, nézzétek meg az alábbi slágerük klipjét és döntsetek: https://www.youtube.com/watch?v=z_zw__sjunA A vízben maga Troels Trier bohóckodik.
Este pedig röplabda körmérkőzés volt a 4 raj között. A 3-as raj nyert, mi bénák voltunk.
___________________________________________
Szerda reggel Hanna tartott morning assembly-t, a Nevada-sivatagi Burning Man Fesztiválról. Ez valóban nagy buli lehet. a lényeg, hogy fel kell építeni valami hatalmas marhaságot, amit a fesztivál végén kötelező elégetni, nem maradhat az utókorra. Igen drága a részvétel, de a dánok nagy részének nem pénz, Heidinek sem volt az. Érdekes volt erről a dologról hallani, a YouTube-on találhattok színpompás videókat, érdemes belenézni. A nap a Minerva-modellezés jegyében telt egy kis tollaslabdázással megszakítva, amit Marusával és Szilvivel bonyolítottam a tornateremben. Este pedig Niels vetített néhány olyan Youtube-os videót, ami a jelenlegi Dániát mutatta be, helyesebben az itteni főbb problémagócokat: bevándorlás, bandaháborúk, Christiania vitatott helyzete és a többi. A legutolsó anyag a magyar TV2 Naplójában is bemutatott Karen-videó volt. Én ezt nem láttam otthon, Robiék viszont igen. Én Emesétől hallottam róla először és hogy mekkora nagy botrány lett belőle. A lényege: egy szőke és igen szemrevaló dán nő, karján babát ringatva videóüzenetben fordul a gyermek nemdán apjához, akivel egy kikötőbeli bárban töltött este után egyéjszakás kalandja volt, hogy jelentkezzen, mert van ez a közös gyermek és szeretné, ha a kicsi tudná, ki az apukája. A végén pedig kiírják, hogy: www.visitdenmarknow.dk Ez pedig a dán országimázs központ webcíme. Aztán rögtön kiderült, miután felkerült a netre a cucc, hogy ők csinálták, a nőci egy addig kevéssé ismert színésznő, a gyermek természetesen szintén "bérelt" és ezzel kívánták Dániába vonzani a turistákat. A videókat a moziban néztük, de utána átmentünk a szemben lévő kandallós terembe, ahol a dánok tea és almatorta mellett nagyon kulturáltan kezdtek vitatkozni a dologról, de Niels nem hagyta, hogy elhúzódjon a dolog, és 20 percnél tovább nem tartott az egész. Engem is megkérdezett amúgy és én azt mondtam, hogy a videó megtekintése után biztosan nem csomagolnék össze és rohannék Dániába könnyűvérű lányokat slappogtatni. Ennyi. Aztán mindenki szétszéledt. Én angolt gyakoroltam: Sarának, line-társamnak fordítottam magyar vicceket, beszéltem a Bolyai Műhelyről, a Hit Gyülekezetéről, a zsidó állam alapításának körülményeiről, a magyar eladók és hivatali ügyintézők borzasztó bunkóságáról, stb. Nagyon figyelmes hallgatóság volt a kislány. Aztán Robival néztünk egy kis Showder Klubot és -a szokásos horkolását nem elhagyva- aludni tértünk.
