Pénteken Heidi morning assembly-je Jordániáról szólt, de csak az államról úgy általában. Mint kiderült, ő választási megfigyelő volt ott és nem igazán turista. A fővároson és a Holt-tengeren kívül nem nagyon járt máshol, így hiába vártam hogy a vetített képek között feltűnjön a híres petrai sziklatemplom, hát nem. De nem volt rossz, meg hát a dánoknak aztán végképp nem ártott, mert földrajzi ismereteik igazán szörnyűek, Magyarországot sem nagyon tudták elhelyezni, Szlovéniáról/Litvániáról meg aztán ne is beszéljünk. Majd hétfőn tartunk nekik egy 1 órás tájékoztatót az alapokról, feltálaljuk nekik a csabai és gyulai kolbászt, amit hoztam magammal plusz Fábiánnak van egy kis szegedi szalámija is. Az assembly után kiosztották az épület takarításának feladatait. Én Lassével kerültem párba, és a számítógéptermet kaptuk. Nem sokat foglalkoztunk vele, pl. a pókokat máskorra hagytuk (van belőlük elég), egy kis törölgetés, söprés, felmosás és annyi. Ebéd előtt Anne-Marie és Heidi feladatot osztottak. Négy crew-t alkottak az emberekből: Lars von Trier, Alfred Hitchcock, David Lynch és a mienk, a Quentin Tarantino crew. 3 perces kisfilmeket kellett csinálni a rendezők stílusára emlékeztetően. Az én csapatomban csak fiúk voltak. Végül az kerekedett ki a dologból, hogy Donatas (a zenész) és Lasse gyűlölködnek az asztalnál, Lasse leveri Donatas bögréjét, mire Donatas dühösen elmegy. Itt mindenki azt hitte az esti vetítésnél, hogy valami vérengzés fog következni, de nem: Donatas belép a szobájába és az ágyán ott várja őt Lasse és homoerotikus pillantásokat vetnek egymásra. ehhez két jó zenét választottunk, hiszen Tarantino nemcsak meghökkentésben, de zeneválasztásban is nagyszerű. Az operatőr és narrátor Karl volt, a zenei szerkesztő pedig András. Én ebbe nem vetettem bele annyira magam, de megírtam a winning és a losing speechet a díjátadás utánra.
Szóval este fél 7-kor volt a gálavacsora, ahol Anne-Marie mondott tósztot és volt sok finom bor meg egész jó kaja, leszámítva a szokásos bizarr salátát: olíva, sós sajt és hatalmas szem MÁLNÁK! Érdekes. Gyuri almapálinkáját a dánok erősnek találták, pedig finom, nem torokkaparós nedű volt, de nekik a sör a mindenük. Aztán levetítették a négy crew által készített kisfilmeket. Toronymagasan nyertük a contestet, az igazgató bácsiból és a jelenlévő három tanárból álló zsűri a mi filmünknek adta az Oscart. Ami egy üveg vörösbort jelent, de még nem tudtam megnézni rendesen, mert Donatas elvitte a szobájába. Remélem, nem itta meg. Ezután pedig meg kellett köszönni, mint a rendes Oscar-gálán. Ezt a winning speechet én olvastam fel, nem volt annyira humoros. De jó hangulat kerekedett. Ezután jött a sütemény és a buli. A sütemény málnás-szedres torta volt, de ez sok magyarnak savanyú volt, mert alatta egy vastag keksz-szerű tészta volt a magyar ízlésnek megszokott túró és piskóta helyett. Utóbbi konstrukcióban isteni csemege lett volna, így viszont csak egy olyan édesség, aminek örültünk, hogy végre valahára van, mert a dánok amúgy nem nagyon esznek desszertszerű dolgokat! Ami még újdonság volt, a dánok kockázós játéka a buliban. A lényeg: 6 dobókockával kell dobni egyszerre és ha nem dobsz elég nagy számot, akkor innod kell. Szóval az ivásra megy ki az egész. De nem akkora marhaság, szerintem Magyarországon is be lehetne ezt vezetni például házibulikban. Szóval a dánok rengeteget ittak, volt miből válogatniuk, sokféle sörük van, de az alapsörük az a sima Carlsberg pilsner. Marusa nekem is hozott sört délután a Faktából, de én Carl's Ale-t kértem, mert ezt ittam Koppenhágában a Glyptotekben is az ebédemhez és nagyon finom. Elég hamar feljöttem amúgy aludni.
------
Szombaton brunch volt, de nem nagyon volt ez több, mint egy bőséges reggeli. Mindenesetre hozta a szokásos színvonalat. A rántottának álcázott, tejjel behabart sótlan-borstalan tojás mellett volt isteni finom szalonna, hatalmas egész epreket tartalmazó bolti (!) lekvár, 4 féle müzli, 4 féle joghurt, narancslé, gyógytea, tea, kávé, tej, legalább 2 féle felvágott, meleg magvas kenyér és sokféle gyümölcs, nekem az ananász a favoritom már jó ideje, de van kiwi, alma, körte, szőlő, grapefruit és narancs is. Ez utóbbiakat ugyanúgy eszik: kikanalazzák. Mit mondjak még? Az étkezések mindig rendben vannak. Utána elvileg Thomas-szal gombászni mentünk volna, de marha rossz idő volt. Így lefújta ezt a dolgot, így én Szilvivel és Marusával tollasoztam, majd Thomas asszisztálásval filmet néztünk a moziteremben. Méghozzá a Hetediket. Tudom, alapfilm ez a kortárs kommerszek között, de én most láttam először. Tetszett, bár én előre láttam a végét, szóval nem sokkolt. Délutána biciklizni mentem volna, de nem tudtam, mert én a suli biciklijét kaptam, aminek lyukasnak bizonyult a kereke. Szilvi viszont volt egy kölcsönbiciklivel. Elmentek a tengerhez, ami nagyon tetszett neki. Én közben két írótársammal, Nore-val (Szilvi szobatársa, koppenhágai) és Sigurddal (Fábián szobatársa, szintén koppenhágai), valamint Donatas-szal elindultam a borongós időben a Faktába. Odafele nem is volt semmi gond, visszafelé viszont szemből esett az eső. Nem volt épp kellemes. Viszont hoztam Carl's Special sört és egy fantasztikus bort, egy 2002-es Brunello di Montalcinót. Ezt nem nagyon lehet Magyarországon beszerezni, így gyorsan lecsaptam rá. Nem nagyon fizettem sokat, ui. még délelőtt összegyűjtöttem az összes sörösdobozt, amit Dániában ugyebár visszaváltanak 1 koronáért, tehát kaptam 45 koronát! Mikor visszaértünk, már laskagombás-csiperkés vacsora folyt és utána még egy film következett: Lars von Trier Antikrisztusa. Na ezt én nem vállaltam már be, relaxáltam inkább a kandallóban lobogó tűz mellett a heverőn. Így is elég sokáig fenn voltunk, mert Robi, Áron és én szórakoztattuk a dánok egy részét. Legtovább Sara bírta. Ja és a dánok állandóan wc-re járnak és nem azt mondják, hogy "wc-re megyek", hanem hogy "pisilni megyek". Az őszinteség fontos dolog.
