Hans Christian Andersen múzeumában voltam Odensében, szóval régóta lógok ezzel a bejegyzéssel. A múzeumot amúgy nagyon érdekes meglátogatni. Néhány érdekesebb dolgot emelek csak ki az életéből, ami meglehetősen hosszúnak mondható, 1805 - 1875 között élt.
- Szegények voltak, de kiskorában egy javasasszony azt jósolta neki, hogy szülővárosának nagy szülöttévé válik egszer és éljenezni fogják az emberek. Az anyukája elsírta magát ezen, de később valóra vált, hiszen pályájának csúcsán Odense díszpolgárává választották.
- Magas termet miatt -ami nagyon szokatlan volt- rengeteget gúnyolódtak rajta fiatalkorában. Ezen kívül egész életében fogfájással küzdött, ami gyötrelmes volt. Azt mondta erről, hogy "Kis író, kis fogfájás, nagy író, nagy fogfájás." szerény.
- Ezen kívül pedig nagyon hipochonder volt, állandóan félt a betegségektől. Mindig volt a szobájában egy kötél, hogy ha kitör egy tűzvész a szálláshelyén, legyen mivel leereszkednie az ablakon keresztül.
- Rengeteg szép nőbe, gyakran nála sokkalta fiatalabbakba szeretett bele, mindig viszonzatlanul.
- Dániában és azon kívül is sokat utazott, a mai Magyarországra a mai Szerbia felől érkezett és a mai Szlovákiába ment tovább tőlünk. Négy magyar városban szállt meg: Baja, Mohács (itt bejárta a csatateret), Pest és Vác.
- A múzeumban sok-sok tárgy segítségével bemutatják életének minden egyes évét, tehát 70 vitrinben van elhelyezve a temérdek információ, de van egy nagy könyves szoba is, ahol az összes lefordított nyelven fenn vannak a meskönyvei a polcokon, így van magyar polc is, rögtön az urdu mellett. :-)
